1. Legyünk egymáshoz jók és kedvesek, Otthon vagy ahol épp vagyunk; Mint a tavaszi víg madárének, Legyen gyengéd minden szavunk! A bús szíveknek ez ad reményt, Bátorságot, békét, hitet; Ahol felhőktől sötét az ég, Ott ragyogjon most szeretet!
Ó, a kedves szavak emléke megmarad, És felragyog tőlük a nap. Legyünk egymáshoz jók és kedvesek, Mert a szép szó szívből fakad.
2. Mint a felkelő nap üde fénye, Úgy simogat a kedves szó, Felfrissül tőle minden bús lélek, Mert édes és reményt adó. Kedves szavakkal újítsuk meg Barátságunk szép fonalát, Hogy szívünket egybeköthesse, Az őszinte, hű barátság.
Ó, a kedves szavak emléke megmarad, És felragyog tőlük a nap. Legyünk egymáshoz jók és kedvesek, Mert a szép szó szívből fakad.