1. Az Úr a pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön nyugtat meg engem, És csendes vizekhez terel a mezőn; Igaz ösvényén tart és vezet engem, Igaz ösvényén tart és vezet engem.
2. A halál árnyékának völgyében járva, A gonoszt nem félem, mert Te velem vagy. A vessződ és botod mindig vigasztal, És nem bánthat semmi, ha itt vagy, Uram, És nem bánthat semmi, ha itt vagy, Uram.
3. Nekem még a bajban is asztalt terítesz, Bő áldásaiddal telve poharam. Fejemet olajjal Te árasztod el – Mit kérhetnék többet Tőled, ó, Uram? Mit kérhetnék többet Tőled, ó, Uram?