1. Ha az élet vihara sodor téged,Ha úgy tűnik, minden remény elveszett,Számold áldásaid, vedd őket sorra,Meglátod, mily sokat tett érted Urad.
Számold összeÁldásaidat!Számold össze,Mit adott Urad!Számold összeÁldásaidat!Számold össze,Mit adott néked Urad!
2. Nyomasztottak–e már gondok valaha?Tűnt már túl nehéznek a kereszt súlya?Számold áldásaid, és ne kételkedj,Meglásd, végül vidám lesz az éneked.
Számold összeÁldásaidat!Számold össze,Mit adott Urad!Számold összeÁldásaidat!Számold össze,Mit adott néked Urad!
3. Mások gazdagsága láttán ne feledd,Krisztus nagyobb kincset ígér tenéked.Számold áldásaid; pénzért nem vehetszMennyei jutalmat, égi lakhelyet.
Számold összeÁldásaidat!Számold össze,Mit adott Urad!Számold összeÁldásaidat!Számold össze,Mit adott néked Urad!
4. Akár apró, akár nagy gondok érnek,Ne félj, Isten ura minden helyzetnek.Számold áldásaid, és az angyalokVigyáznak rád mindvégig az utadon.
Számold összeÁldásaidat!Számold össze,Mit adott Urad!Számold összeÁldásaidat!Számold össze,Mit adott néked Urad!
Szöveg: ifj. Johnson Oatman, 1856–1922
Zene: Edwin O. Excell, 1851–1921